Írj elemző fogalmazás! Mutasd be a regény műfaji sajátosságainak érvényesülését Daniel Defoe: Robinson Crusoe című művében!
Terjedelem: 400-800 szó
Határidő: 2019.január 5.
Segédanyag a fogalmazáshoz
1.BEVEZETÉS (1-2 bekezdés)
- az író helye a korszak irodalmában, a mű forrása
- regény mint műfaj
2.ELEMZŐ-ÉRTELMEZŐ RÉSZ (5-6 bekezdés/ nem kell, hogy a bekezdések ebben a sorrendben kövessék egymást!)
- a regény témája, cselekménye 3-4 mondatban
- A regény felépítése:
- a cím és a szöveg viszonya
- a szöveg tagolása
- a tematikus szerkezet (a cselekmény milyen egységekben bomlik ki, mi történik az egyes részekben)
- Az elbeszélő, az elbeszélés módja (objektív, szubjektív, mindent tudó, elhallgató, kihagyások?). A hangnem (ironikus, tragikus, objektív, elégikus, nosztalgikus stb. ?); A főhős alakjának értelmezése, más szereplők
- Szerkezet (tér-idő: lineáris, az idő felbontása síkokra, a síkok váltogatása, kihagyás, ismétlés, visszapillantás, késleltetés, csattanó? ),
- Stílus (erről ez előző pontokban is esik szó: az elbeszélő, a hangnem, a szerkezet stb.)
- Mely stílusirányzathoz kapcsolódik? (2-3 érv, amivel bizonyítani tudod)
- Stilisztikai sajátosságok –mondatszerkesztés (túlterhelt vagy szikár mondatok stb.), alakzatok vannak-e, jellemzőek-e az (ismétlés, ellentét, kihagyás, redundancia stb.), költői képek jellemzőek-e (metafora, hasonlat, metonímia stb.), jelzők, jellegzetes szavak. A nyelvhasználat emelkedett vagy közel áll a beszélt nyelvhez? Megjelennek argó szavak?
- Intertextuális kapcsolatok
- a regényben idézett művek jelentősége a cselekmény szempontjából (Miből idéz? Miért pont abból? Hogyan változik a viszony az idézett művel?)
- motívumok a regényben: Milyen irodalmi toposzok jelennek meg a regényben? Mi a jelentőségük a mű értelmezésében? Milyen más irodalmi művekkel kapcsolja össze a regényt? (ezt az órán már nem beszéltük át, ezért nem kötelező eleme a fogalmazásnak!)
3.ÖSSZEGEZÉS (1-2 bekezdés)
- a regény főbb sajátosságai, értékei jelentésbeli és formai szempontból.
- Esetleg az író jelentősége, hatása.
Alapelvek:
Tartsátok szem előtt, amit a szöveg szerkezetéről megtanultunk!
Javaslom, hogy a szöveg megírása előtt készítsetek magatoknak vázlatot, fogalmazzátok meg a tételmondatokat.
Ne csak az egyes bekezdések tartalmára ügyeljetek, fordítsatok gondot a bekezdések közötti kapcsolat megteremtésére is. Fogalmazáson belül új résztémába kezdeni mindig nehéz.
Építsétek fel úgy a szövegeteket, hogy az egy gondolatmenetre felfűzhető tartalmak kövessék egymást (pl. ha a regény felépítésénél szót ejtesz arról, hogy időrendben követik egymást az események, érdemes az időszerkezettel folytatni a fogalmazást/ ha a szereplő bemutatásánál a jellemfejlődésről értekezel, nyugodtan folytathatod az intertextualitással, de akár két külön – nem egymást követő – bekezdést is szentelhetsz ennek a témának).
Kerüljétek a semmitmondó mondatokat (pl. „Intertextualitás is van a műben.”)
Minden állításotokat támasszátok alá érvekkel! (pl. ha azt mondod, hogy a nyelvhasználat közel áll a beszélt nyelvhez, nyugodtan idézhetsz néhány mondatot a műből, elemezheted a szavakat, amiket használ, illetve megmagyarázhatod, hogy miért ilyen a nyelvhasználat, miért nem mondjuk emelkedett)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.